Kedves flúg!
Tudom egy kicsit köcsög ez a megszólítás, de hát mi fészkes fenét írjak, ha mind a négyőtökhöz szólok egyszerre. Írásom lényege, hogy szeretném megköszönni azt a majdnem egy egész csodás évet amit veletek tölthettem. Nem búcsuzkodom, mert nincs miért, nem eltűnök, csak elmegyek egy időre, talán az élet másik oldalát megkostólva.. Szóval szeretném megköszönni ezt a csodás időt, azt a sok csodás emléket mi bennem él, és mindig is élni fog és azt a sok jólelkű embert akit megismertem a zenekar világjárása során!!
Örölök, s boldog vagyok, hogy igazán igaz barátokra, értsd:BARÁTOKRA leltem bennetek!! Kettős az érzés mi most bennem él, ha csak egy percre is lefuttatom magamban, azokat az eseményeket azokat az életképeket miben részt vehettem veletek, megcsuklik a hangom, hogy azt kell mondani, hogy most vége. De ha előrenézek büszkén mondhatom előttem a lehetőség, hogy egy olyan dologban vegyek részt, ami megváltoztatja az életem, nem mintha okom lenne változtatni.... de azthiszem ez sok dologból tevődik össze, s én azt tudom ti pontosan tudjátok, hogy miből. Köszönöm egytől egyig, minden egyes zenésztársnak, hogy tehettem a dolgom, hogy tehettük a dolgunk, és mint a virág, úgy a zenekar is elszorta a magját kis hazánk apraján nagyján, s szépen épül, formálódik, tör előre tovább. Kívánom, hogy a jövőben menjen minden olyan szépen, ahogy történt ez 2004 októbere óta. Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy a 'posztomat', ha szabad így mindani, egy olyan fantasztikus ember tölti be, mint Szakadáti Mátyás! Rendkívül büszke vagyok erre az emberre, s nem csak mert "megmutatta, hogy hogy kell megfogni a dobverőt", hanem mert a Barátom, s ez a kapcsolat, büszkén mondva születésünk óta tart..
Egy picit más vizekre evezve, bár szorosan a zenekarhoz kapcsolva, szeretnék köszönetet mondani a Vátesz zenekarnak, és szülőatyjának. Matyi evvel a zenekarral számomra megvalósitotta a zenének, a muzsikának és az érzelmeknek azt a fajta harmóniáját ami összeköti az igaz érzelmet a kézzelfogható valósággal. Ezt nem is kívánom jobban kifejteni, mert az már egy "más fórumra" való, lényege, hogy lenyűgözött ez az alkotás, s rendkívűl büszke vagyok, hogy részt vehettem benne, hogy tovább adhatom, részben magaménak tudhatom, s bármikor meghallom mindig az az érzés tölt el, mikor a dobok mögött ültem, s "dúdoltam halkan."
Köszönöm, hogy szert tehettem, eme remek, csodálatos emberekre, hogy mindig színesebbé tehettük egymás napjait, s hogy mindig valami, újat hozhattunk és hozhatunk ebbe a kategorizált világba, s ez új nem más, mint a szeretet, ami dallamokban ér el szívünkhöz, bárhol is járunk...
Köszönöm, hogy őszintén hogy kimondhatom ezt a szót: Barátaim!
Kupsza Gábor
Biatorbágy,2005. IX.16. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
